Betöltés folyamatban...
2015. szeptember 2., szerda

Tai Chi tánc a kabócák zenéjére: olaszországi élmények


Tudtad-e, hogy a természetes állapotodban teljes mértékben egyensúlyban vagy? Nem érzel késztetést sem segédkezésre, sem ellenállásra, csak megőrzöd semlegességed.


tai chi chuan, cappuccino


Napi program

Bevallom, otthon jobban szerettem lustálkodni és reggel 7-8-ig aludni.

A szeminárium idején viszont hajnali 5 előtt keltünk, meditáltunk, majd Tai Chi tánccal üdvözöltük a napkeltét.

Nem voltam teljesen éber, mintha a tudatom még aludt volna tánc közben, vagy mondhatnám azt is, hogy félig-meddig a tudattalanom végezte a mozdulatokat. Napkeltekor a kabócák egyszerre szólaltak meg és töltötték be a teret zenéjükkel.

Reggeli után beindult az élet, a kávé illata mellett elkezdődött a beszélgetés, valamint a tanítás egy formája.

A Tai Chi tánc gyakorlati tanítása inkább néma csendben történt, vagy Ric Lum dúdolászásában. Ekkor ám fegyelem van, a figyelmet és a tudatot igénybe veszi, a hippi módú elszálltságnak nincs sok helye. Még a jelen levő művészeknek, akiknek kifinomultabb az érzékük, is meg kellett tanulniuk fegyelmezetten jelen lenni.

Ezt a délutáni collazione (kajálás) és a szieszta vagy szabad időtöltés követte.

A harmadik program tanulással, ismétléssel vagy különféle energetikai gyakorlatokkal folytatódott, pl. energiakör, toló kezek, meta-terápia.

A napot az esti tánc és a vacsora zárta, kb. este 10 körül.




 

Tai Chi Kávé (Tai Chi Coffee)

Ric Lum a több éves tajcsi oktatása során bevezette a Tai Chi Kávét, mely egy zárt körű megbeszélőkör. Ekkor tárgyalják meg kinek milyen tapasztalatai voltak a leckével kapcsolatban, vagy egy spéci tematikát veséznek ki. Egyszerre csak egy személy beszél, a többiek pedig meghallgatják, így szépen sorjában mindenki szóhoz jut. Olyan, mint a beszélő bot.

Ezt Viterbóban is alkalmaztuk, eleinte döcögősen ment, mert gyakran eltértünk a tematikától, de a végére már elég szépen haladtunk vele.


Idézetek Ric Lumtól

Ne feledjétek, a A Tai Chi Chuan megnyilvánulása mindig egy optikai csalódás.
A Tai Chi Chuan abszolút hatékonysága abban rejlik, hogy nincs energiaveszteség. Olyan, mint egy tökéletes elektromos vezető.
A mi Tai Chi Chuanunk alá kell rendelje magát Lao-Ce taojának. A becsvágyad garantálja a kudarcod. A Tai Chiban minden törekvésed visszakanyarodik hozzád.
Amíg nem válsz üressé, bármilyen akarás vagy nem akarás, garantálja a kudarcod.


Energiaáramlás

Az energetikai gyakorlatok lényege az volt, hogy tudatosan rávilágítson a test pillanatnyi állapotára. Elég fontos volt tisztában lenni a sahaja jóga alapjaival, mert a gyakorlatok ezekre épültek.

Sokat segítettek nekem abban, hogy a természetes állapotomat jobban, tudatosabban átéljem nyitott szemmel, mozgás közben. Abban a pillanatban, amikor ez megtörtént, az energiaáramlást spontánnak, akadálymentesnek éreztem, nem épp oly intenzívnek, mint mély meditációkban, de mozgás közben történt. Ez pedig a táncban elengedhetetlen, ha ténylegesen a Paramchaitanyara, a mindent átható isteni energiára bízzuk magunkat. Ez a leglényegesebb pont, itt tér el a Yuan-Chi Tai Chi Chuan a többi Tai Chi irányzattól.

Ezt a spontán áramlást és mozgást főleg akkor éltem át, amikor magam mögött hagytam a technikai tudást, a törekvést, és egy önmegadásban hagytam a testemet mozogni. Más szavakkal: az univerzum energiája, a tao késztetett a mozgásra, amennyiben megengedtem neki.

Ezt főleg a szeminárium utolsó 2 napjában éltem át a 2 végső csoportos táncban, melyeket Ric Lum szifu vezetett. Többször is azt éreztem, mintha egy, a testemet körülvevő, folyadékban mozognék, mintha annak az áramlatai mozgatnának.
De érzékileg még annál is finomabb volt, mint amikor nyakig bemész a tengerbe és elengedet a testedet, a tenger hullámainak ringatására bízod magad...




 

Tapasztalataim

Visszaemlékezve a kezdetekre, 2014 elején, miután elkezdtem a Yuan-Chi Tai Chi Chuant rendszeresen gyakorolni, észrevettem magamban azt, hogy javul az egyensúlyérzetem és a koordinációs készségem. Más szavakkal, előtte gondjaim voltak ezekkel.

Említésre méltó az is, hogy többek között fejleszti az alázatosságot, a tiszteletet, a felelősségtudatot és az önfegyelmet.

Ugyanakkor felszínre hozza a lágyságot, és egy belső egyensúlyt is ad, akár mozgás közben. Fokozatosan megalapozza a kívülállást, a lélekjelenlétet és a semlegességet is.



Hát nem éri meg ezzel foglalkozni?



 
TOP